Dr. Tusnády László

SZAKMAI ÉLETRAJZ

Tusnády László 1940-ben született. 1950 óta Sátoraljaújhelyen van az otthona. Dr. Koltay-Kastner Jenő professzornál írta szakdolgozatát Torquato Tassóról. 1962-ben kezdte el  a nagy olasz költő műveinek a fordítását. Elsősorban a magyar és az olasz irodalommal foglalkozik, de meggyőződése szerint az alapos művészi és tudományos munkához szükséges a testvérmúzsák kutatása, a látszólag távoli művelődések ismerete is, mert a mi ősi gyökereink Eurázsia igen fontos szellemi kincseit őrzik.
A nyugati nyelvek mellett a török, perzsa és az arab nyelvvel is foglalkozott. „A tűnt idő hírnökei” (Versek és műfordítások) című kötetében hatvanöt török költemény átültetése is napvilágot látott.
Ifj. Bartók Béla ismertette meg Adnan Saygunnal, a híres török néprajztudóssal és zeneszerzővel. Így nyílt lehetősége arra, hogy a török nép ősi kultúráját alaposan tanulmányozza. A nagy török zeneszerző születésének századik évfordulójára több tanulmányt írt a török-magyar néprajzi, zenei kapcsolatokról.
Olasz nyelvű versei coratói és nápolyi antológiákban, milánói és Santo Stefano Belbo-i irodalmi és művészeti folyóiratokban láttak napvilágot.
1980-ban a Római Nemzetközi Tudományos és Művészeti Leonardo da Vinci Akadémiának és a Nápolyi Nemzetközi Tudományos és Művészeti „Pontzen” Akadémiának lett a tiszteletbeli tagja.
A tudományos és művészeti munkájával párhuzamosan éltető elemének, küldetésének tekinti a tanítást. Meggyőződése szerint a legtöbb áldozatot a jövőért kell meghozni. Ha ezt a munkát hittel végezzük, akkor ez a jövőre fordított erő átalakul, és nem áldozat lesz, hanem boldogságunk forrása. Azt vallja, hogy nyugodt és megértő családi légkör nélkül nem tudta volna megvalósítani céljait. Gyermekeinek elmondott meséi „Sziget a télben” címmel jelentek meg.
Sárospatak olasz testvérvárosának, Collegnónak a díszpolgára.
Az irodalomtudomány kandidátusa. Egyetemi doktori címet a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kapott. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Bizottságának a tagja. 1999 szeptemberében Széchenyi Professzori Ösztöndíjat kapott.
Torquato Tassótól „A megszabadított Jeruzsálem” című eposzt fordította le. A nagy olasz költő „Aminta” című drámáját és százötven szerelmes versét is átültette magyarra. Továbbá ötszáztizennyolc oldalas monográfiát jelentetett meg róla 2005-ben.
2006-ban „Janus Pannonius tavasza” című eposzát adta ki az Eötvös J. Kiadó. Eddig összesen tizenkét könyve jelent meg. Kétnyelvű verseit a Hongarovox Kiadó adta ki: A csönd – Il silenzio; Kazinczy küldetése – La missione di Kazinczy. Egy regényét a „Magyar Jövő” című folyóirat közölte folytatásokban. Hamarosan napvilágot lát „A boldog Dante” című könyve.
Különböző újságokban, folyóiratokban és antológiákban kétszázötvennyolc alkalommal jelentek meg publikációi.

Dr. Tusnády László
az irodalomtudomány kandidátusa,
a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karának professor emeritusa  

PUBLIKÁCIÓK

1. „La notte”. I Premio Internazionale di Poesia „Gemma del Vate” az antológia címe, amelyben a vers megjelent. Edizioni „Lo Scorpione” – Corato. 1972.
2. Messaggio. Vers. Alla Bottega, Milano, 1976. VII-VIII.
3. Nel mio sogno piangesti. Vers. Alla Bottega, Milano. 1976. XI-XII.
4. Ci hai abbandonato. Vers. Alla Bottega, Milano, 1977. VI.-VII.
5. Törökországi jegyzetek. Tanulmány. Napjaink, 1981. augusaztus
6. „Oly közeliek vagyunk egymáshoz”. Bartók Béla törökországi emlékezete. Tanulmány. Napjaink, 1981. augusztus
7. A modern török költészetről. Tanulámány és tíz török vers fordítása. Napjaink, 1982. január
8. Armando Trono: egy arab verssor az Isteni Színjátékban. Fordítás. Filológiai Közlöny, Budapest, 1981., 4. szám
9. „Új poklok árnyékában”. Tanulmány. Napjaink. 1985. 4.
10. A napnyugta. Vers. Népszabadság. 1985. II. 23.
11. Egy nép újjászületésének az eposza. Halasi Téka. 1985. VI.
12. Lesz-e gyümölcs a fán? Tanulmány. Napjaink. 1985. VI.
13. Találkozás és arckép (Germanus Gyuláról) Borsodi Művelődés, 1985. december
14. A csönd-madárka. Vers. Népszabadság, 1985. XII. 24.
15. „Péntek napja vala, Buda elesett,…” Budavár visszafoglalásának 300. évfordulóján. Tanulmány. Napjaink, 1986. VIII.
16. Magyar vonatkozású török népdalok. Népszava, 1986. X. 25.
17. Lamento transilvano. Presentimento. Autobiografia. A Pontzen Akadémia antológiájában jelent me. Napoli. 1971.
18. Magyar vonatkozású török népdalok. Tanulmány. Forrás. XXIV. Évf., 1992. I. 51-56. o.
19. Adnan Saygun köszöntése. Magyar Nemzet. 1987. IX 29.
20. Az este. Vers. Népszabadság. 1988. VII. 30. 19. o.
21. Az ősi zene nyomában. Esszé. Népszava.119. évfolyam, 75. szám, 1991. március 30. 8. oldal.
22. A tanuló munkája az olaszórán. Közoktatási lemezújság. 1991. április
23. A török irodalom madártávlatból (néhány perzsa mozaikkal). Jászkunság. XL. évfolyam 3. szám. 1994. Június/július. 40-43. o-
24. A lírikus és epikus Tasso. Filológiai Közlöny. XL. évfolyam 2. szám. 1994. 123-131. o.
25. Modern olasz lírikusok. Tanulmány és fordítások. Délsziget. 30/1994. 45-49.
26. I cavalli passati, I signori della guerra. L’arcobaleno rotto. Versek Alla Bottega. Milano, XXXII. 4-5., 32. o.
27. A török líra gyöngyszemei. Tanulmány és fordítások. Jászkunság. XLI. évfolyam, 1. szám, 1995. február-március,38-40. o.
28. Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem. Fordítás. Eötvös József Könyvkiadó. 1995. szeptember. Készült a Prospektkopt Nyomdában. 351 oldal
29. Arany és Tasso. Ősi gyökerek a „Toldi”-ban és „A megszabadított Jeruzsálem”-ben. 1999. 117 o.
30. A Tűnt idő hírnökei. Versek és műfordítások. Sárospatak.2000. 224.o.
31. Kettétört fél század. Kelet antológia. Miskolc. 1998. (14 fordításom)
32. Időjelek (szépirodalmi antológia). Új Bekezdés Könyvek II. Alpes Nyomda. Miskolc. 1992. (Öt versem)
33. Hit a szóban (szépirodalmi antolgia). Kelet Könyv 18. Miskolc. 2000. (Öt fordításom)
34. Mint a szarvas. Novella. Új Hevesi Napló X. évf., 7. szám. 2000. 16-18.o.
35. VIA CRUCIS. Vers. A Kazinczy Társaság körlevele. Hírlevél. 3. 2000. május 1. o.
36. Képtelen kor rajza. Czigány Lóránt: Ahol állok, ahol megyek. Forrás. 2000. július-augusztus 115-117.o.
37. Fohász, Panasz. Versek. Új Hevesi Napló 2000. május hó, X. évf., 5. szám. 6. o.
38. A tűnt idő hírnökei (233 saját vers és 101 fordítás). Sárospatak. 2000. Nyomdai előkészítés Kazinczy F. Társaság részéről Kováts Dániel lektori közreműködésével, Balogh István címlaptervével és grafikájával. 224 o.
39. A jel. Nyelvében él csak. Versek. Új Hevesi Napló. 2001. február XI. évfolyam, 2. szám. 21. o.
40. Sabahattin Kudret Aksal: Az ember hangja. Tudom. Déli vers, Giosué Carducci: Anyámnak, David M. Turoldo: Karácsony. Fordítások. Hit a szóban. Kelet Könyv 18. Miskolc, 2000. 72-73.
41. Gondolatok Németh László esszéiről. I. Új Hevesi Napló. 2001. április. XI. évfolyam, 4. szám. 42-44. o.
42. Gondolatok Németh László esszéiről II. Új Hevesi Napló. 2001. május XI. évfolyam, 5. szám. 37-39. o.
43. Vágta a jégkristályos időben. Vers. Giovanni Bertacchi: Az Alpok. Fordítás. Zempléni Múzsa I. évfolyam, 1. szám 2001. február. 67. o.
44. Gondolatok anyanyelvünk tanításairól. Tanító. XXXIX. évfolyam. 2001. május 5. szám, 9-10.o.
45. Dante új megközelítésben. Észak-Magyarország 57. évfolyam, 101. szám. 2001. május 2. 8. o.
46. Vázlat egy vers mindenségéről. Új Hevesi Napló. 2001. július hó. XI. évfolyam, 7. szám. 56-65. o.
47. Zeng a húr. A művészek. Lélektelen s anyagtalan. Versek. Hírlevél. Kazinczy Ferenc Társaság körlevele. 32. 2001. VII. 1. 1. o
48.    A széttört szivárvány. Fohász. Versek. Torquato Tasso: Ha látom már,… Tevfik Akdag: Semirának az éjfél után írt bolondos levelekből, Federico Garcia  Lorca: Félhold. Fordítások. Keleti Újság. III. évfolyam. 2001. május. 6., 8., 11., 18. o. Királyhelmec
49. Az emberi teljesség bűvöletében. Zempléni Múzsa I. évfolyam, 3. szám. 2001. augusztus. 77-79. o.
50. Másság. Vers. Új Hevesi Napló. 2001. szeptember. XI. évfolyam,  9. szám. 63. o.
51. A hazaszeretet létezésünk egyik alapvető törvénye. Az előző folyóiratban. 83-86. o.
52. Világpolitika. Medvetánc. Versek. Új Hevesi Napló. 2001. október. XI. évfolyam, 10. szám. 40-42. o.
53. Kézirat Tanárky János Tasso-fordításából. Széphalom. 2001. 11. kötet. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve. 17-20. o.
54. A jövő, A tél, A néma tornác, A füzek, Virágének. Versek. 182. o. Az előbbi évkönyvben.
55. Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő. Sárospataki Pedagógiai Füzetek. 2001. 20. ME CTIFK. 139-151. o.
56. Gondolatok Németh László születésének századik évfordulóján. Az előbbi kiadványban. 187-194. o.
57. Beszélni élmény. Új Hevesi Napló. 2001. december. XI. évfolyam, 12. szám 56-61. o.
58. Légy hű önmagadhoz! Új Hevesi Napló 2002. január. XII. évfolyam, 1. szám. 53-56. o.
59. A létfüggöny-időből. Vers. Új Hevesi Napló. 2002. február. XII. évfolyam, 2. szám. 28. o.
60. Nyelvédesanyánk. Esszé. Az előző folyóiratban. 39-43. o.
61. Rejtélyes váraink – Gondolatok Csorba Csaba könyvéről. Hírlevél. A Kazinczy Ferenc Társaság tájékoztatója. 34. 2002. március. 10. o.
62. Különös utas a tengeren. Novella. Új Hevesi Napló. 2002. március. XII. évfolyam, 3. szám. 27-28. o.
63. Gondolatok Németh Pál „Újhely” című könyvéről. Újhelyi Körkép. XIII. évfolyam, 2000/9. 14. o.
64. Patakivá lenni. A tanítás. A kormányzó és a sejk. Comika. 2000. 2. szám. 2-3. 13. o.
65. Az ember hangja (Vázlat a török költészetről). Sárospataki Pedagógiai Füzetek. 2000. 19. szám. 43-54. o.  
66. Triptichon Szokolay Károlynak. Vers. Új Hevesi Napló. 2000. október. X. évfolyam, 10. szám. 9-10. o.
67. Kossuth Lajos azt üzente,…Esszé. Új Hevesi Napló. 2002 április. XII. évfolyam, 4. szám. 42-45.o.
68. A múltak árnya. Vers. Új Hevesi Napló. 2002. május XII. évfolyam, 5. szám 18. o.
69. A boldogság harmóniája, Pataki diákhimnusz. Versek. Comika. 2002 május. 14. o.
70. Az ősi zene nyomában. Esszé. Álomsuhanás. Vers. Torquato Tasso: Ha látom már,… Kul Mehmet: Szivárványos színű szépem,… Fordítás. Kárpáti Béla: Irodalom Miskolcon II. A Napjainktól napjainkig. Miskolc. 2002. 325-330. o.
71. E. Kovács Kálmán emlékezete. Új Holnap. 47. évfolyam (új folyam) 2002 – nyár. 140-141. o.
72. A sátoraljaújhelyi Kossuth-szobor előtt. Esszé. Új Hevesi Napló. 2002. június. XII. évfolyam. 6. szám. 45-47. o.
73. Triptichon Kossuth Lajosnak. Vers. Az előbbi folyóiratban. 47-48. o.
74. Világosság az útvesztőben: „Kossuth nyelve”. Tanulmány. Szülőföldünk. 30/2002. július. Miskolc. 37-45. o.
75. A határon túli újabb kisebbségi gyermeklíra antológiája. Zempléni Múzsa. II. évfolyam. 2. szám. 2002. május. 97-101. o.
76. Triptichon Kossuth Lajosnak. Vers. A Kazinczy F. Társaság körlevele. 35. 2002.
77. Beszélni élmény. Tanulmány. Sárospataki Pedagógiai Füzetek. 2002. 21. 127-137. o.
78. Kortársunk, Kossuth Lajos. Könyv. Hungarovox Kiadó. Bp.,2002. Az előszót írta: Madarász Imre. 127 o.
79. Torquato Tasso: Aminta. Szerelmes versek. Fordítás. Eötvös J. Könyvkiadó. 2002. Kétnyelvű kiadvány. Lektorálta: Madarász Imre. 313 o.
80. A szónok és a szónoklat. Tanulmány. Széphalom. 2002 A Kazinczy Társaság évkönyve. 12. kötet. 3-11. o.
81. Valami kimaradt. Szitakötő-tegnapok. Alkonyi napfény. Csillagsátras titok-idő. A fenti évkönyvben. 162. o.
82. Emlékezés Szemere Bertalanra. Esszé. Erdélyi Napló. Nagyvárad. 2002. december 10.
83. A szépíró Kossuth Lajos. Tanulmány. Honismeret. 2002/6. XXX. Évfolyam. 42-49. o.
84.    A félelem feloldása az irodalmi művek segítségével. A projektmódszer a művészeti nevelésben. ME CTFK Művészeti, Nevelési Tanszék. Sárospatak. 2003
85. Ködbe fúlt álmok. Novella. Zempléni Múzsa. III. évfolyam 3. szám. 2003. augusztus. 55-65.o.
86. Baba Tahir: Négysorosok. Fordítás. Ugyanabban a folyóiratban. 66. o.
87. Költészet, valóság és nyelvvédelem. Tanulmány. Sárospataki Pedagógiai Füzetek. 2003. 22. 123-136. o.
88. Bujdosóének. Vers. Széphalom. 13. kötet. 2003. 2. o.
89. Rákóczi-induló. Esszé. A fenti évkönyvben. 39-42.o.
90. Tomba, Az anakonda, Álom a jövőről. Versek. 202. o. A fenti évkönyvben.
91. A karácsony fényei felé haladva. Mese. Hírlevél. A Kazinczy Ferenc Társaság tájékoztatója. 37. 2003. november 15-16.o.
92. Sziget a télben. Mesék. Hungarovox Kiadó. Budapest. 2003. Illusztrációk: Molnár Irén. 99. o. A fényképeket Tusnády Péter készítette. Megjelent a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, a Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala és a Kazinczy Ferenc Társaság támogatásában. Munkámról a Zemplén TV-ben két alkalommal beszéltem.
93. Az olasz népmese és műköltészet kapcsolata. A meseszövés változatai. Szerkesztette: Bálint Péter. Didakt Kiadó. 2003. 227-241. o.
94. Csokonai és Tasso. A világkép és a műfordító. Italianistica Debreceniensis X. Kossuth Egyetemi Kiadó. 2003. 128-139. o.
95. Saulélydis, Dykuma. Versek. Pauksciai vaiksto dangaus takais, vengry poetu elérasciuai. Kintava, 2004.
96. Torquato Tasso. Monográfia. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2005. 518 o.
97. Hozd vissza karácsonyunkat! József Attilának, Ne féljetek! II: János Pál pápának


Előadások, megnyitók, pályázatok, fontos események:

1. Sátoraljaújhelyen a Városi Könyvtárban 2001. március 28-án volt „A tűnt idő hírnökei” című könyvem bemutatója.
2. 2001. április 11-én Királyhelmecen és Pálházán a költészetnapi rendezvényen szerepeltem. A királyhelmeci műsorral részletesen foglalkozott a Zempléni TV.
3. „Gondolatok Németh László eszméiről” címmel tartottam előadást a főiskolánkon rendezett konferencián (2001. IV. 18.)
4. 2001. IV. 26. A Tudományos Bizottság pályázatán „Sziget a télben” című 14 mesémből álló munkámmal Balogh Istvánnéval együtt százezer forintot nyertem.
5. 2001. május 4. Sátoraljaújhelyen a középiskolások kategóriájában a zsűri elnöke voltam. A Magyarok Világszövetsége rendezte a műsort.
6. 2001. május 21-én sárospataki gyermekekkel indultam Isztambulba: táncfesztiválon tolmácsoltam. 28-án Osman Tabak Rodostó polgármestere látott minket vendégül.
7. 2001. június 8-án Sátoraljaújhelyen a könyvnapi műsoron tartottam egyórás előadást „Németh László magyarsága” címmel.
8. Eduardo de Filippo „Nem fizetek neked” című vígjátékát lefordítottam magyarra. 2001. július 8-án ennek a fordításnak a felhasználásával tudták előadni a Művelődési Házban a collegnói színjátszók a „Kultúrák találkozója” rendezvénysorozat keretében.
9. 2002. április 24-én a TDK iskolai rendezvényén Pásztor Attila tanítványom kiválóan szerepelt az iskolai bemutatónkon.
10. Május 17-én Kiss Noémi PhD-védésén voltam, és felszólaltam.
11. Május 23-án a Kutatási és Tudományos Bizottság pályázatán 350.000 forintot nyertem könyvkiadásra.
12. Május 30-án a Miskolci Egyetemen részt vettem a Fejes Endre műveiről rendezett konferencián, és felszólaltam a vitában.
13. Június 5-én Kárpáti Béla bemutatta az „Irodalom Miskolcon II. A Napjainktól napjainkig.” című antológiát. A könyv szerzői között szerepelek.
14. Június 7-én a Lavotta Ház könyvnapi rendezvényén bemutattam „Arany és Tasso” című könyvemet.
15. Július 2-án „A szépíró Kossuth Lajos” címmel negyvenperces előadást tartottam a XXX. Honismereti Akadémián.
16. Szeptember 7-én a Miskolci Egyetemen „Színház és Iskola” nemzetközi rendezvényén előadást tartottam Tasso és a színház kapcsolatáról.
17. Szeptember 15-én a pályázaton nyert pénzből 150.000 forintot átutalt a főiskolám azzal a céllal, hogy a Kossuth-könyvem jelenjen meg.
18. Szeptember 19-20. Kossuth-rendezvénysorozatunk. A Zemplén TV több alkalommal is adott összefoglalót a műsorunkról.
19.  Szeptember 27-én a Doktori Bizottság ülésén vettem részt.
20. Október 1-jén a Zene Világnapján két alkalommal is szerepeltem: Tusnády László – Dr. Takács Andrásné: Pataki diákhimnusz. Előadták az I. E és az I C/f csoport hallgatói. Vezényelt: Dr. Takács Andrásné ny. ének-zene tanár. Tusnády László – Szatmári György: Pataki diákhimnusz. Előadta a főiskola férfikara. Vezényelt: Szatmári György főiskolai docens.
21. Október 22-én az Iskolatanács tagja lettem.
22. November 7-én a tudománynapi rendezvényünkön a költői nyelvhasználatról tartottam előadást. Este portréfilm készült rólam a Zemplén TV számára.
23. November 13-án a Koma-pályázat zárórendezvényét tartottuk: mindenki rövid előadásban számolt be az elvégzett munkáról és az elért eredményekről.
24. November 15-én tízperces műsort mutatott be a Zemplén TV a portréfilmből, ezt másnap megismételte.
25. December 11-én félórás adásban mutatta be a Zemplén TV a portréfilmemet, ezt az adást másnap megismételte.
26. December 12-én kettős könyvbemutatóm volt. Erről hosszabban számolok be.
27. 2003 januárjában a főiskolán a minőségbiztosítás kérdésével is foglakoztunk: elnöki feladatot látok el. Felmérés készült arról, hogy ki milyen idegen nyelvű előadást tud tartani, és kutatási területének megfelelően milyen tervei vannak.
28. Február 4-én rövid hír jelent meg az Erdélyi Naplóban „A tűnt idők hírnökei” című könyvemről.
29. Február 16-án Dombóvári János szervezésében „Találkozás neves újhelyiekkel” című műsor első része készült el a Lavotta Házban. A beszélgetés három éven belül egy könyven fog megjelenni. Ennek az első fejezetében lesz majd a velem folytatott beszélgetés.
30. Február 19-én és március 8-án bemutatta a Zemplén TV a fenti műsort.
31. Március 6-án a Magyar Írószövetség Klubjában Dr. Madarász Imre mutatta be Tasso-kötetemet. Ennek címe: Aminta – Szerelmes versek.
32. Március 11-én és 12-én részt vettem a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékén rendezett konferencián, és „Csokonai és Tasso. A világkép és a műfordító” címmel előadást tartottam.
33. Március 24-én Cs. Varga István felkérésére az ELTE Tanárképző Főiskoláján az olasz-magyar művelődési kapcsolatokról tartottam előadást.
34. Április 23-án a főiskolánkon volt nyelvészeti konferencia, és a nyelvvédelem sorsáról tartottam előadást.
35. Május 29-én a lányommal és a jövendőbelijével indultam Olaszországba: Umberto D’ Ottaviónak, Collegno polgármesterének voltunk a vendégei.
36. Június 2-án, az Olasz Köztársaság kikiáltásának ötvenhetedik évfordulóján, a városi ünnepségen tüntetett ki Umberto D’ Ottavio polgármester úr: Collegno díszpolgára lettem.
37. Július 12-én nyolc különböző országból érkezett kétszáz magyar fiatalnak tartottam rövid előadást a széphalmi mesterről a Kazinczy mauzóleum előtt.
38. Augusztus 31-én Alsóregmecen szerepeltem a Rákóczi-ünnepségen.
39. Október 8-án Adriano Papo, az Udinei Egyetem tanára a Miskolci Egyetem vendége volt. Dr. Besenyei József dékán úr meghívott, hogy ismerjem meg a híres olasz hungarológust. Mivel közös érdeklődési, kutatási területünk van, meghívót kaptam egy konferenciára. Ennek az időpontja 2004. szeptember 23-24. Az udinei rendezvény címe: „Aquileiától a Baltikumig, az új Európa országain keresztül.”
40. Október 15-én a Debreceni Egyetemen szövegtani konferencián voltam.
41. Október 20-án és 21-én a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar Irodalmi, Kommunikációs és kulturális Antropológiai Tanszékének a szervezésében megtartott „Mese és hagyomány” konferencián vettem részt, és „Az olasz népmese és műköltészet” címmel előadást tartottam.
42. November 10-én a Nevelési Tanszék által megszervezett konferencián tartottam előadást.
43. December elején megjelent a „Sziget a télben” című mesekönyvem.
44. 2004. január 28-án a sárospataki Zrínyi Ilona városi Könyvtárban Halász Magdolna igazgatónő, Kaiser László kiadó, Molnár Irén festőnő velem együtt mutatta be a mesekönyvemet. Tremboczky Lászlóné olvasta fel „Az évszakok vetélkedése” című mesémet.
45. Január 29-én Pásztor Andrásné gyakorlóiskolai igazgatónő mutatta be a könyvemet a tanítványainak. Kiss Marianna „A mesemondó” című mesémet olvasta fel. Kaiser László, Molnár Irén velem együtt ezen a rendezvényen is szerepelt. A Zemplén TV erről a rendezvényről készített felvételt.
46. Január 5-én Jászter Beáta és Szvitankó Tamás készített velem egy olyan riportot, amelynek a középpontjában a meséim voltak.
47. Január 7-én Halász Magdolna „Saját mesék gyűjteménye” címmel írt a könyvemről. Észak-Magyarország. 60. évfolyam. 5. szám 7. o.
48. Február 7-én jelent meg „Kossuth és korunk” című írása a Kossuth-könyvemről. Észak-Magyarország. 5. o.
49. Il giugno e l’ occasione per premiare i cittadini ’benemeriti’. Repubblica, scelta decisa. László Tusnády L’ anima del gemellaggio. Luna Nuova. 6 giugno 2003 n. 43. anno XXIV. 15.
50. Who’ s Who in Europe 2003. Contemporary biographical encylopedia. First cycle: Personalities of European Union. The expanding. 1015. p. (Rövid ismertetés rólam és munkámról)